Mielőtt felkerültünk a térképre

 

Salgótarján most ünnepli várossá nyilvánításának 100. jubileumát, noha a település már sokkal régebb óta létezik. Története egészen a honfoglalásig nyúlik vissza. A terület a Tarján törzshöz tartozott, akiknek feladata a belső gyepűvonal védelme volt. 
 
A kezdeti időkből kevés forrással rendelkezünk. Tarian falu első okleveles említését 1246-ra datáljuk. Salgó-, Somoskő-, Zagyvafő- és Baglyaskő várát a környék földesurai ebben az időben, a 13. században építtették.
 
A falu az oszmán hódoltság határvidékén helyezkedett el. Salgó vára 1554-ben a törökök kezébe került miután az őrség megfutamodott. A várat 1593-ban sikerült visszafoglalni a törököktől.
 
A 17. században a falu mindössze 247 lelket számlált, de már kovácsműhelye és malma is volt.
 
Az 1682-es füleki ostrom után a falu elnéptelenedett, majd tíz évig lakatlan maradt. A lassan benépesülő telepüsre főleg szlovákok érkeztek, kisebb számban ruszinok és visszavándorló magyarok. 1783-ban egy betelepülési hullám során magyarok és romák költöztek a térségbe.
 
A települést a 19. században elemi csapások súlytották. Az árvizek lakóházakat és gazdasági épületeket döntöttek le. Az 1821-es nagy tűzvészben a római katolikus templom teteje is leégett.
 
1847-től Hyeronimus Morsbrugger bécsi vállalkozó Weber Alajos mérnökkel szén után kutatott a falu közelében.Végül 1850-ben barnakőszenet fedeztek fel.
 
Beindult a bányászat és a rá épülő ipar, így a település is gyors növekedésnek indult. Ekkor kezdődött Salgótarján virágzása.
 
salgotarjan
 
© 2024 REMEK Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. - Minden jog fenntartva.